Az Európai Bíróság döntése a Minority SafePack kezdeményezés ügyében nem volt jogilag megalapozott – nyilatkozta Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN (Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója) elnöke a Mandinernek adott interjújában.
A képviselő szerint az Európai Unió intézményrendszere ismét cserbenhagyta az őshonos nemzeti kisebbségeket, és a döntés világosan rámutat az uniós demokráciadeficitre.
Előre sejthető döntés, elfogadhatatlan indoklás
Vincze Loránt már a döntés előtt is arra számított, hogy az Európai Bíróság elutasítja a Minority SafePack fellebbezését, tekintettel az Európai Bizottság korábbi jelzéseire és a törvényszék elsőfokú határozatára. Bár bízott benne, hogy a jogszerűség fontos szerepet kap az uniós intézményrendszerben, a bíróság ítélete csalódást keltett.
A bíróság egyetlenegyszer sem vizsgálta meg érdemben a fellebbezésben foglaltakat, sem a procedurális, sem a tartalmi kifogásokat”
– hangsúlyozta a képviselő. A FUEN elnöke szerint a Minority SafePack kezdeményezés soha nem kapott méltányos bánásmódot az Európai Bizottságtól. Míg más polgári kezdeményezések képviselőivel a Bizottság többször is egyeztetett, a Minority SafePack kezdeményezőivel hivatalos kereteken kívül soha nem tárgyaltak. „Ez a jó kormányzás elvének megsértése” – szögezte le Vincze. Hozzátette: a törvényszéken egy olyan bíró is részt vett a döntéshozatalban, aki korábban az Európai Bizottság jogi osztályán dolgozott, és feladata éppen a polgári kezdeményezések elutasítása volt. „A részrehajlás egyértelmű és tetten érhető” – fogalmazott.
Demokráciadeficit és kettős mérce
A képviselő élesen bírálta az Európai Bizottság hozzáállását, amely szerinte semmibe veszi a polgári kezdeményezéseket mint jogi eszközt. „Egymillió polgár igényét hagyják figyelmen kívül. Az elmúlt 15 évben 11 kezdeményezés volt, és egyik esetében sem történt semmi” – mondta Vincze, utalva arra, hogy a Lisszaboni Szerződés szellemisége ellenére az Európai Bizottság nem veszi komolyan a polgárok jogos felvetéseit.
Vincze Loránt szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz: míg az őshonos nemzeti kisebbségek ügyeiben passzív, más kisebbségi kérdésekben aktívan fellép, jogállamisági eljárásokat indít, vagy akcióterveket fogad el.
Amikor őshonos nemzeti kisebbségi ügyekről van szó, az Európai Bizottság egyszerűen fityiszt mutat”
– fogalmazott a képviselő, hozzátéve, hogy a bíróság sem lépett fel ez ellen a gyakorlat ellen.
A küzdelem folytatódik
Arra a kérdésre, hogy milyen lehetőségek maradtak a nemzeti kisebbségek ügyének előmozdítására, Vincze Loránt két utat vázolt fel: a feladást vagy a „csakazértis” hozzáállást. „A magyar nemzetünkre inkább a második jellemző” – mondta.
A képviselő kiemelte: tavaly európai kisebbségügyi szakértőkkel folytatott egyeztetésük során egyértelművé vált, hogy a Minority SafePack célkitűzései jogosak és helyénvalók. „Uniós kisebbségi szabályozást kérni teljesen igazságos. Ezt a küzdelmet folytatni kell, új eszközökkel és módszerekkel” – hangsúlyozta.
Vincze Loránt szerint az Európai Unió szégyene, hogy egy ilyen kezdeményezés elbukhat, és az uniós intézmények nem képesek biztosítani a méltányos elbírálást. Bár a csalódottság nagy, a FUEN és a nemzeti kisebbségek nem adják fel:
Ha mi nem küzdünk, más nem fog helyettünk”
– zárta gondolatait a képviselő.
Nyitókép forrása: MTI/Veres Nándor